A férjem megjegyezte, hogy fogytam - ezt  két kilót csak ő képes észrevenni -, amúgy ő nem tudja, hogy ilyen nagy dolgokba vágtam bele. Csak annyit, hogy arra figyelek, hogy 3 óránként egyek.

Ma reggel 101,7 kg-ot mutatott a mérleg!  Annyira, de annyira jó érzés ez, pedig még nem mondhatni, hogy sokat fogytam és azt sem, hogy gyorsan. Viszont könnyen, talán ez az, ami ennyire boldogít. Mert mindig úgy állok a mérlegre, hogy mindegy, mit ír ki. Amikor többet mutatott, akkor sem vette el a kedvem, mert érzem, hogy jó nekem az új életmód. Jobban érzem magam és soha többé nem akarok visszatérni a régi szokásaimhoz!

Amúgy nem tagadom, azt hittem, hogy az elején gyorsabban fogynak majd a kilók, de nem vagyok csalódott. Eszem rendesen, reggeli bőséges, ebéd kicsit visszafogodtabb, de lassan eszem és mindig jóllakom. Vacsi szegényes, de kielégítő. Heti 3x esti iskolába járok, ilyenkor este 8 után érek haza, akkor vacsizom. Ez általában egy kefír, de annyira jól tud esni!

Sajnos a múlt héten még nem jutottam el a zumbáig. Itthon volt az egész család: férjuram szabin, szegény nagylányom meg beteg volt. Már jobban van, a doki szerint gyógyult, de ha fekszik, nagyon köhög, így délben hazahozom az oviból még a héten, szóval ez a hét sem lesz egyszerű, de mostmár szeretném megoldani valahogy a tornát.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.